Bevezetés
Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek, amelyek mindmáig meghatározzák mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon ható trendeket. Ezek közül kiemelkedő fontossága van a települések, térségek, tájegységek márkanévvé alakítására való törekvéseknek, az élményközpontú marketing-kommunikáció térhódításának, valamint az ezeket támogató társadalmi struktúrák kialakításának.
A piacon megjelenő turisztikai termék - a mai turisztikai marketingkommunikáció szóhasználatában - tulajdonképpen nem más, mint élmények ígérete és „fogyaszthatóságuk” feltételrendszere - az egyes szolgáltatásokat/élményeket egységes termék/élménykínálatként reprezentáló település, tájegység, régió, ország vagy kontinens. Fenti felsorolás egyes elemeit szokás a turisztikai szakmában desztinációnak nevezni. Az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik manapság sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni.[i]
A dolgozat célja a prágai turizmus elemeinek: Prága vonzerejének, látnivalóinak, megközelíthetőségének, szolgáltatásainak bemutatása.
A cseh idegenforgalom
A turisztikai piacon érvényesülő szemléletmód Csehországot is a 90’-es évek elején érte el, az idegenforgalom a Cseh Köztársaságban csak 1993 óta működik igazán. A cseh turizmus 2010.június 18-án ünnepelte fennállásának 6000. napját. Az ország gazdaságának mára már a turizmus is jelentős részét teszi ki, egy folyamatosan épülő és fejlődő iparág az ország turisztikai desztinációinak területén. Fő cél a versenyképesség regionális és nemzetközi szinten és a folyamatos gazdasági fejlődés. Ennek érdekében hatalmas erőfeszítéseket fektetnek a turizmussal kapcsolatos marketing tevékenységekbe. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi vásárok és kiállítások, workshopok, roadshow-k, prezentációk, sajtó-és farm kirándulások, kiadói tevékenység, reklám kampányok és marketing együttműködések a régióban. A turizmusmenedzsment is előmozdítja mindezt a különféle felmérések, kutatások, statisztikák készítésével és publikációjával. A helyi turizmus természetesen kedvező lehetőségeket biztosít a munkanélküliség csökkentésére és kis- illetve középvállalkozások elindítására is. Ezek mellett fontosnak tartják a régiók fejlesztését az infrastruktúra javítását és a környezettudatos fejlődést. [ii]
A tudatos piacfejlesztés és működtetés hatásának eredménye az alábbi adatokon is nyomon követhető. A külföldi és belföldi turisták száma 2008-ban közel 4 598 000 fő volt. Ezt a 2009-es évben egy kisebb visszaesés követte, viszont 2010-ben újabb emelkedést tapasztalhattak. A hivatalos kimutatások szerint 2010.évben 6,3 millió külföldi turista látogatott Csehországba, ami éves szinten öt százalékos növekedést jelentett. Csehország idegenforgalmi bevételei 2010-ben 127,4 milliárd koronára emelkedtek, ami 4,9 milliárd koronával több, mint 2009-ben. Az érdeklődők 64,8 %-a Prágát látogatta meg, 7,3 %-ban Karlovy Vary-t, mint két kiemelt turisztikai desztinációt. A vendégek összesen 12.121.133 éjszakát töltöttek el különböző szálláshelyeken. Az idelátogatók ¼-ed része töltött el 4-7 vagy annál több napot, sokkal nagyobb számban érkeztek 1-3 napra, ez a turisták 53 %-át teszi ki. A vendégek legnagyobb része, azaz 38 %-uk hotelekben szállt meg. A második helyen 23 %-al VFR turizmusban résztvevő vendégek száma emelkedik ki, akik ismerőseiknél szálltak meg. 13 %-ban vettek igénybe a vendégek apartmanokat és hasonló százalékokban egyéb szálláslehetőségeket.
A turisták nemzetiségi arányában a belföldi turizmus a legmagasabb. A második legnagyobb küldő ország Németország, ahonnan 603 300 vendég érkezett. Jelentős küldő országok közé tartozik még Oroszország, USA és Anglia. 2010.évben például jelentősen emelkedett az Egyesült Államokból és Oroszországból Csehországba látogató turisták száma. 2010-ben a statisztikák szerint 413 ezer orosz turista kereste fel Csehországot, ami 2009-el összehasonlítva 26,6%-os növekedést jelent.[iii]
Csehországról általában
Földrajzilag az ország Közép- Európában fekszik, három részből áll: Bohemia, Morvaország és Cseh-Szilézia. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. Csehország területe 78,866 km2.
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat a jellemző. A nyár meleg, gyakoriak a záporok és zivatarok, a tél hideg, csapadékos, havas és a hőmérséklet decembertől februárig fagypont alá süllyed.
Csehország államformáját tekintve köztársaság, amelynek államfője Václav Klaus, akit 4 évre választottak meg. Hivatalos nyelve a cseh, pénzneme a cseh korona (CZK). A parlament a fővárosban, Prágában működik.
Lakosságának száma több mint 10 millió fő. A népsűrűség 133fő/km2. Az itt élők 75%-a él városokban és 25%-uk falvakban. Az ország lakossága csökkenő (2009-ben -0,082%-os csökkenést regisztráltak). A népesség etnikai összetételét tekintve 94%-ban csehek, a szlovákok 2%-ot tesznek ki, a maradék 4%-ék pedig más nemzetekből tevődik össze (magyar lakosság 14672 fő). A vallás tekintetében Európa legateistább országának tartják: felekezeten kívüliek 40%, római katolikus 39%, protestáns 4%, egyéb 17%.[iv]
Az ország GDP-je 260 566 millió dollár. A gazdaságot tekintve Csehország ipari országként jellemezhető. A rengeteg iparág mellett egyre fejlettebb a turizmus is. Egy-egy iparág egész szorosan kapcsolódik a turizmushoz, gondolhatunk itt a tömegközlekedési eszközökre vagy a rengeteg sörfőzőre, amire számtalan kiskocsma alapoz főleg a belvárosok centrumában. Az ország turizmusa 15 idegenforgalmi régió köré épül, 12 olyan helyszínnel, épülettel melyet az UNESCO Világörökség részévé nyilvánított. Ezeknek a területeknek évről-évre nő a vonzereje, egyre komplexebb élményt nyújtanak az érdeklődők száma.
A cseh turizmus legjelentősebb része: Prága
Prága Európa és egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik. A kilenc dombra épült városban
Prága története
A főváros történelme egészen 965-ig nyúlik vissza. Kezdetekben a város a vallási élet központja volt. A városrészek létrehozása 973-ban kezdődött a Hradzsin (Várnegyed) megépülésével, ebben az időben épültek az első templomok és a királyi palota is. 1257 alapították meg a Malá Stranát (Kisoldal).
Prága az XIV. század közepén élte fénykorát. Ekkor alapították itt Közép-Európa első egyetemét a Karolinumot, ebben az időben kezdték el építeni a Szent Vitus- székesegyházat és a Károly-hidat. Új városrész is létrejött, a Nové Město (Újváros). Uralkodása alatt IV. Károly a fontos vallási központtá vált Prágát a Német-római Birodalom fővárosává tette. Az ütemes fejlődés és a népesség gyors növekedése következtében Prága Európa három legnagyobb és legfontosabb városának egyikévé vált.
A város folyamatos épülését huszita felkelések követték. A huszita felkelések után további vallási és trónharc viszályok következtek. Végül az 1600-as években a Habsburgok kezébe került a hatalom. Ez alatt az idő alatt 1618-ban kitört a 30 éves háború, ami alatt a szászok és a svédek is elfoglalták a várost. A Habsburgok csehországi győzelme után végül megkezdődik az ellenreformáció és az erős németesítés. Az 1700-as évek közepén újabb harcokra került sor, amik során bajorok, franciák és poroszok is megszállták a várost. A későbbi bécsi kormány iparpolitikája kedvezett a csehországi, morvaországi és sziléziai gyáralapításoknak, ahol különösen a textilipar fejlődött ugrásszerűen, Karlínban és Smíchovon új ipari jellegű peremvárosok keletkeztek.
A kiegyezés után 1918-ban Prága lett a Csehszlovák Köztársaság fővárosa, első köztársasági elnöke csaknem két évtizedig Tomás Garyk Masaryk, a humanista gondolkodású professzor volt, akit Eduard Benes követett. Csehszlovákiát az Antant hatalmak az ún. Müncheni egyezménnyel feloszlatták, majd 1939 márciusában megszállták a német csapatok, és létrejött a Cseh-Morva Protektorátus. A második világháborúban szovjet csapatok szabadították fel 1945. május 8-án és így kezdetét vette a kommunizmus időszaka.
1968-ban, a Prágai Tavasz idején a város fellázadt, a tömegtüntetések helyszínét szovjet csapatok szállták meg. Később szintén Prága, és főleg a Vencel tér volt a gócpontja azoknak a tüntetéseknek is, amelyek a csehszlovák kommunista uralom bukásához vezettek. 1993. január 1-én Csehszlovákia két köztársaságra bomlott (Csehország és Szlovákia), azóta Prága a független Cseh Köztársaság fővárosa. [v]
Utazás, közlekedés
Csehországnak 4 reptere van (Prága, Brno, Ruzine, Ostrava). Ezek közül a legjelentősebb forgalma a főváros repterének van. A Ruzyne Nemzetközi repülőtér a 90-es évek végétől kezdve regionális szinten az egyik legfontosabb reptérré vált, mintegy 10 millió utassal évente. A repülőtér forgalmának jelentős lökést adtak az elmúlt években a fapados járatok is, melyek a jelenlevő 15 diszkont légitársaság repülőivel 36 európai városba biztosítanak kedvező áru utazási lehetőséget. Az ország repülőtársaságának a neve a „Czech Airlines”. A második legnépszerűbb közlekedési eszköz a repülő. Ez feltehetően a számos angol, amerikai és orosz látogatónak köszönhető.[vi]
Természetesen a főváros megközelíthető vonattal is. Két nagyobb nemzetközi vasútállomással rendelkezik Prága. Az országszerte legnagyobb és legjelentősebb a Hlavni Nadrazi. Története egészen 1871-ig nyúlik vissza. Az állomás nemzetközi viszonylatban is igen fontos, összeköti Német-, valamint Franciaországot Szlovákiával és Lengyelországgal, valamint a legjelentősebb cseh városokkal.
A szintén nemzetközi Nadrazi Holesovice a második legnagyobb vasútállomás Prágában. Leginkább a nyugati, valamint az északi országokból érkeznek ide a vonatok, valamint innen indulnak a szerelvények Berlin, Bécs, és Budapest irányába.
A Masarykovo Nadrazi a legöregebb vasútállomás Prágában, a városközpontban a Namesti Republiky közelében található. Ez az állomás többnyire a helyi érdekeltségűeket szolgálja ki.
A Smichovske Nadrazi állomást leginkább a munkába, vagy a munkából hazafelé igyekvő cseh állampolgárok használják, de karlstejni, vagy egyéb ezen a vonalon található nevezetességeket érintő kirándulásuk során a turisták is gyakran igénybe veszik.
A vasúti közlekedésen kívül jelentős a távolsági buszos forgalom is. A buszjáratok gyakran olcsóbban szállítják az utasokat, mint a vonatok. A legjelentősebb buszpályaudvar Prágában szintén a Hlavni Nadrazi. Budapestről érkező látogatók viszont legtöbb esetben a Florence pályaudvarra érkeznek.
A színvonalas távolsági közlekedés ellenére a vendégek 57%-a mégis inkább autóval érkezik az országba.
Prágán belül a gépjárművel történő közlekedés nehézkes, főképp a parkolási lehetőségek korlátozott száma és helye miatt. Így a turisták is a tömegközlekedést veszik inkább igénybe. A helyi tömegközlekedésben az egyik legfontosabb szerepet a három metró (A,B,C) vonal tölti be. A szovjet típusú metróüzemeknek megfelelően a vonalak a belvárosban, háromszögben metszik egymást. A szerelvények reggel 5-től éjfélig közlekednek. A metró megáll a legtöbb turisztikai szempontból fontos helyen, továbbá a vasúti pályaudvaroknál és a központi autóbusz-pályaudvar alatt is. Az első metróvonalat 1974-ben adták át. A hálózat már több mint 50 kilométer hosszú, a C vonalat most is építik. A távlati tervekben szerepel a repülőtérre vezető szakasz, valamint a negyedik vonal is fejlesztése is. Az elmúlt években a szovjet típusú szerelvényeket is elkezdték korszerű, csendes járművekre cserélni.
A villamoshálózat 133 kilométer hosszú, viszonylatai túlnyomó többségben átmérős jellegűek (azaz az egyik külvárosból a belvároson át a másik külvárosba közlekednek). Ennek köszönhetően a vonalak a belvárosban több helyen fonódnak, gyakran 5-6 viszonylat közlekedik egy-egy szakaszon, elősegítve ezzel a város nagy részébe történő átszállásmentes utazást. A villamoshálózatot – bár a metróhálózat kiépülése miatt kiterjedése csökkent valamelyest – ma ismét intenzíven fejlesztik, törekedve az új vonalak egyedi építészeti kialakítására is. A város éjszakai tömegközlekedési hálózatának gerincét szintén a villamosok adják, az öt, éjszaka is közlekedő közúti vasúti viszonylatot buszjáratok egészítik ki.
A tömegközlekedést az utasok 30 perces egy vonalas, illetve 90 perces átszállójegyekkel vehetik igénybe. Turista bérlet 24 órás, 3 és 5 napos változatban létezik, de a hosszabb időre érkezők használhatnak egy vagy három hónapos bérletet is.
Természetesen a városban számos taxi társaság is működik, ezek viszont nem túl jó hírűek, annak ellenére sem, hogy a Prágai Képviselőtestület megszabta a taxi szolgáltatás maximális díjait.
Ezen kívül a turisták bérelhetnek is közlekedési eszközt, legyen szó akár autóról, kerékpárról vagy a villanymotoros kétkerekű gépről (segway). Népszerű a lovas kocsival, veterán autóval történő városnéző körút is a városon belül.
Prága főbb látnivalói
Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. A város főbb nevezetességeiről számos útikönyvben, turisztikai honlapon, utazási irodák ajánlatában olvashatunk, különböző részletezettséggel. Ezek ismétlésétől eltekintenék, inkább csak felsorolás szintű összefoglalást jelentenek az alábbiak.
Stare Mesto –az Óváros
A város legtöbb látnivalója Prága 1 kerületében látogatható meg. A Lőpor-torony az Óváros tér kapuja, mely Prága leghíresebb, XII. századi tere. Közepén a Husz János szobor áll, amit 1915-ben avattak fel. Jobb oldalt áll az 1338-ban épült Régi Városháza, amely különféle stílusú épületek ötvözete. Az épület homlokzatának legdíszesebb eleme az 1410-ben készült csillagászati óra a 12 apostollal, amelyen minden órában rituális játékot lehet látni. A régi történetet remekül ötvözik a modern technikával, vizuális és fényjátékkal bemutatva a torony történetét is, mely tömegesen vonzza a turistákat. A tér bal oldalán a Szent Miklós-templom és a Kinsky-palota csodálatos rokokó homlokzata tekinthető meg, amely ma a Nemzeti Galériának ad otthont. A főtér közepén 80 m-re kimagasodó épület a gótikus stílusban épült Boldogasszony-temploma (Tyn).
A történelmi, építészeti látnivalón kívül a tér szinte minden szezonban különböző vásárok, bemutatók színtere, kis üzletekkel, éttermekkel, kiskocsmákkal körülvéve. Ezen kívül a különféle túravezetések kiinduló pontja, valamint számos lovas kocsi hívogatja városnézésre az ódon hangulatra vágyó turistákat.
Josefov- a Zsidóváros
Az Óváros tértől könnyen megközelíthető a Josefov zsidó negyed szintén rengeteg érdeklődőt vonz egész évben. A negyed 2003 óta az UNESCO Világörökség részét képezi. Ez a rész volt valaha Kelet-Európa egyik legnagyobb és legaktívabb zsidó közösségének lakóhelye. A negyed legfontosabb épületei a Maisel-zsinagóga, a Pinkász-zsinagóga, a Klausz-zsinagóga, a Zsidó temető és a Zsidó városháza is. A Régi-Új zsinagógát 1270-ben építették, ezzel Közép-Európa legrégibb zsinagógája. A térség legfiatalabb és legnagyobb zsinagógája a Spanyol zsinagóga is a közelben fekszik. A Zsidóváros múzeuma, zsinagógái, temetője komplex belépőjeggyel tekinthető meg.
A Károly-híd
Az Óváros tértől a Károly-híd felé sétálva további látványos, különböző korban, stílusban épült házat csodálhatunk meg. A Károly-híd a világ egyik leghíresebb hídja, a XIV. században IV.Károly építette. A gótikus híd 516 méter hosszú és 9,5 méter széles, ma számos árus, művész és napi több ezer turista használja. A két hídfőn egy-egy látogatható gótikus torony helyezkedik el, míg a híd szegélyzetén különböző szentek szobrait tekinthetjük meg, amelyek a XVIII. században kerültek oda. A Moldva másik oldala már a Hradzsin, avagy várnegyed része.
Hradzsin- a Várnegyed
A Hradzsin térre érve rengeteg előkelő rezidenciát láthatunk és a XVIII. századi pestisjárvány túlélői által emeltetett szobrot is. Ezen a téren tekinthetjük meg minden délben az őrségváltást is, ami látványosságával, ceremóniájával szintén tömegesen vonzza a turistákat.
A tér nyugati oldalán áll a barokk stílusban épült Toszkán palota és szomszédjában a Márton palota. A vár körzetében egyébként rengeteg különleges épület található (Cseh Nemzeti Galéria, Sternberg-palota, Schwarzenberg-palota, Szent György-bazilika). A tér hátsó, távolabbi része mögött a Loreto-templomhoz juthatunk el.
A várba a Mátyás-kapun keresztül léphetünk be. A vár belső udvarában a város kiemelkedő látványossága a Szent Vitus-székesegyház magasodik. A templom nem csak monumentális méreteivel hívja fel magára a figyelmet, hanem 1370-es években épített kapujának boltívével, festett üvegablakaival és csodálatos gótikus épületelemeivel. A székesegyház egyébként 1344-ben kezdték építeni, amikor a várost püspöki székhellyé nyilvánították, de végül hosszas várakozások után csak 1929-re fejezték be teljesen. A templom ad otthont számos nemzeti ereklyének és végső nyughelye a Cseh Köztársaság néhány tisztelt személyiségének is. Érdemes megtekinteni az Ulászló-termet és a Szent György kolostor épületét is a váron belül található 15 főbb látványosság között.
A vár talán egyik legnépszerűbb utcája a keleti szárnyánál fekvő Arany utcácska. Az utca főként a XVI. században itt letelepedő aranyművesekről kapta a nevét. A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó házacskákban, amelyek fecskefészekként tapadnak az ősi Hradzsin várfalához, korhű mini kiállítások tekinthetők meg.
A várhoz tartozó számtalan látnivalót az idelátogatók kis- vagy nagytúrás jegyekkel látogathatják meg.
Nove Mestro- az Újváros
Az Újváros a 20. században épült, itt helyezkedik el Prága legnevezetesebb „sugárútja” a Vencel Tér. Ezen a téren zajlottak az ország történelmének legnagyobb tüntetései. A közel 1 km hosszú út felső részén áll a Szent-Vencel emlékmű. A szobor mögött a Nemzeti Múzeum épülete emelkedik ki. Az utcán sétálva egyébként üzletek, kávéházak, bevásárlóközpontok, éttermek, bankok és egyéb szolgáltatások vehetők igénybe. A sugárút közepe gyakran ad otthont kisebb kirakodó vásároknak vagy egyéb rendezvényeknek (pl.:Vencel napi lovagi előadások). [vii]
A város látnivalói között még megemlítendő az Iparművészeti Múzeum; a Moldva partján fekvő neogót stílusú Rudolfinum palota; a Reprezentációs ház, amelyet Vigadóként is megemlíthetünk; a neoreneszánsz stílusú Nemzeti Színház és a Táncoló Ház, amely a modern építészet egyik legkiemelkedőbb épülete. Ezek azok az ismertebb látnivalók, melyek a jellegzetesen 3-4 napos turista-itt tartózkodás alatt szinte „kötelezően” megtekinthetők. A város múzeumai, galériái megtekinthetők a Prága-kártyával is, melynek két- és háromnapos változatával 50 nevezetesség látogatható.
Természetesen ez a felsorolás nem fedi le Prága összes látnivalóját, néha a kevésbé ismert, nehezebben felderíthető helyek válnak a legemlékezetesebbé.
Turisztikai szolgáltatások
Prága rendkívül színes és szórakoztató programokkal és lehetőségekkel várja az ideérkezőket. Az utazási irodák változatos programokat kínálnak estére vacsorával egybekötve, városnézésre különböző témákra alapozva, aktív kikapcsolódásra vagy kulturális időtöltésre. A szervezett programokon kívül a rengeteg látnivaló mellett, számos szuvenír boltot találhatunk, ahol különféle emléktárgyakat, dísztárgyakat vehetünk, amelyek valamilyen szinten szimbolizálják a várost. Az ajándék boltokon kívül rengeteg helyen találhatunk festményeket a városról. Ezeket javarészt az utcán is árulják. A csehek egyik leleményes, kedves játékszere a marionett bábu. Számos boltocskában megvásárolhatók és rövid műsorokat is csinálnak velük a Károly-hídon, még színházi előadást is készítenek a bábukkal.
Az Óváros környékén sétálgatva találkozhatunk ezeken kívül csokoládé múzeummal, sörmúzeummal, abszint bárral, kép-kiállításokkal és rengeteg egyéb lehetőséggel.
Az Óváros térről indul a legtöbb idegenvezetés is. Lehetőség van akár ingyenes túravezetésre, de elektromos kétkerekű, sétakocsikázós, horroros és hasonló ötletes keretű városnéző programra is. Az utcán sétálva lehetőség van sétahajózásra is jegyet váltani, 1-1,5 óra alatt akár vacsorával egybekötve a Moldva vízéről tekinthetők meg a nevezetesebb épületek. Az Óváros környéki látogatható tornyok kapujában korhű öltözetben lévő toronyőröktől lehet jegyet váltani, de akár fotózkodni is lehet velük. A terek hangulatát gyakran különböző kulturális, zenei programok, gasztronómiai bemutatók és vásárok színesítik.
Ez az egymásra is épülő szolgáltatásláncolat is hozzájárul a pezsgő, színes, változatos városélethez, a turisták szórakoztatásához.
Gasztronómia
A szolgáltatások kapcsán természetesen meg kell említeni a helyi gasztronómiát is. A helyi étel és ital specialitásokra rengeteg kisvállalkozás épült városszerte. Az éttermek gyakran reklámozzák a turistáknak a tipikus cseh konyhájukat. Az idelátogatókat természetesen vonzza a cseh konyha, mivel jó pár ételt csak itt lehet kipróbálni és Prágában lehet igazán megtapasztalni, hogy milyen egy igazi cseh étterem hangulata.
A tipikus cseh specialitások közül meg kell említeni a krumplilevest cipóban, a vadas marhát párolt káposztával és knédlivel, a fagylalttal és gyümölccsel töltött palacsintát, az almás rétest és az édes túróval megszórt gyümölcsös knédlit.
A knédli kelt tésztából nyers vagy főtt burgonyából készített hagyományos cseh köret, amellyel sehol máshol nem találkozhatunk a világban. A helyi gasztronómia nevezetessége még a prágai sonka, a pardubicei mézeskalács, az omlützi kvargli (sajtkülönlegesség).
A gasztronómia szerves része a cseh sör is. Országszerte 470 féle sört főznek. Ezek közül világszerte ismert a Pilsner Urquellt és a Budweiser. A sörfogyasztáshoz remek kísérő lehet a hagymás, fűszeres mártásban érlelt szafaládé, a pácolt camamber vagy a sósperec.
A leghíresebb cseh éttermek, amelyek Prágában is megtalálhatóak az U Sádlů; La Degustation; CzecHouse; U Maltézských Rytířů.[viii]
A fiatalok által legkeresettebb kocsma a Bier Factory, ahol a vendé
